Formátumok

Lehetőség a polgári jogban, A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának igen lényeges eleme annak meghatározása, hogy milyen tartalmi keretek között mozogjon a kódex: milyen viszonyokat vonjon szabályozási körébe, s melyeket hagyjon ki, akár jellegüknél, az igényelt szabályozási indítson vállalkozást az interneten befektetés nélkül fogva, akár pedig azért, mert technikai megfontolásokból nem férnek bele a törvénykönyvbe.

lehetőség a polgári jogban

Ennek a kérdéskörnek a tárgyalása kezdődött meg a polgári jog és a kereskedelmi jog viszonyáról lefolytatott vitával, amelyben az a döntés született, hogy a Kodifikációs Bizottság egységes Polgári Törvénykönyv tervezetét fogja kidolgozni. Ezzel azonban a kódex határainak kijelölése korántsem fejeződött be.

Egy sor olyan további kapcsolódási pontot kell megvizsgálni, ahol hasonlóképpen felmerülhet a polgári jogias szabályozás lehetősége, s ennek folyományaként a Polgári Törvénykönyvben való szabályozás, de alternatívaként szóba jöhet az elkülönült szabályozás is.

Különösen azokon a jogterületeken elkerülhetetlen ez a vizsgálódás, ahol történetileg is lehetőség a polgári jogban, hogy korábban a polgári jogi szabályok között megjelenő, onnan lehetőség a polgári jogban, önállósodott, de azért az anyajogággal még mindig viszonylag szoros kapcsolatot tartó joganyagról van szó.

Ezeken a területeken szinte természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy azok a társadalmi, gazdasági, esetleg jogi, jogrendszertani okok, amelyek a viszonylagos önállósodáshoz vezettek, még a mai napig is változatlanul fennállnak-e, esetleg megerősödtek-e oly mértékig, hogy a kiszakadt joganyag további elkülönült szabályozása, esetleg éppenséggel az elkülönülés erősítése indokolt, vagy éppen ellenkezőleg, a polgári jogi szabályozáshoz való közelítésük, bizonyos fokú reintegrációjuk kívánatos.

5. Az érvénytelenség új szabályai

E gondolat jegyében a Kodifikációs Szerkesztőbizottság A vita alapját három kodifikációs tanulmány képezte: dr. Kiss Györgynek és dr.

Kiss György tanulmánya lapunk e számában, dr. Prugberger Tamás írása egy későbbi számban jelenik meg. A szerkesztőbizottság ülésén a bizottság tagjain kívül részt vettek a megvitatott tanulmányok szerzői és dr.

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban

Pál Lajos, a Munka Törvénykönyvének Mt. A vita három nagy kérdés körül bontakozott ki: 1. A munkajogi szabályozás jelenlegi tárgyát képező viszonyok besorolhatók-e a magánjogi vagy polgári jogi szabályozás tárgykörébe, s a polgári jogi szabályozással javítható-e a jogi szabályozás hatékonysága? Ha a polgári jogi szabályozás indokolt, akkor annak a Polgári Törvénykönyvben kell-e történnie, vagy a polgári jogi elvek alapján, de a kódexen kívül helyezendők el a szabályok?

Kezdőlap » A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban Szerző: dr.

A munkaviszonyoknak a Ptk. A tanulmányok szerzői és a vita résztvevői is abból a tényből indultak ki, hogy jelenleg a munkajogi szabályozás nem egynemű viszonyokra terjed ki: keverednek benne az egyéni és kollektív munkaviszonyok, a magánjogi és a közjogi elemek.

Kérdéses lehet egyik oldalról, hogy egy ilyen vegyes tartalmú és módszerű szabályozást teljes egészében magába olvaszthat-e a Ptk. Szinte egyöntetű vélemény volt az, hogy a modern piacgazdasági viszonyok mellett a munkaszerződésen alapuló egyéni munkaviszonyok szabályozását közelíteni kell a polgári jogi szabályozáshoz, vagyis az egymás mellé rendelt, egyenjogú felek áruviszonyainak megfelelő elvek szerint kell meghatározni az alapvető szabályokat.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész

A munkaviszony sajátosságainak megfelelő eltérő szabályokat, amelyek garanciális korlátozásokat, tilalmakat jelentenének, szintén a polgári jog keretében lehet rögzíteni, hiszen a speciális helyzetben lévő, adott esetben gyengébb fél jogi eszközökkel való védelme nem idegen a polgári jog rendszerétől és módszereitől. Nem vonható azonban a polgári jogi szabályozás alá a munkajognak az a része, ami éppen nem a magánautonómia körébe tartozó viszonyokat, hanem kollektív munkajogi viszonyokat szabályoz, illetve a munkajog közjogi jellegű szabályozása, ezek ugyanis sem tematikailag, a szabályozott társadalmi viszonyok körét illetően, sem pedig a jogi szabályozás módszerét illetően nem illeszthetőek a polgári jogi szabályozáshoz.

Ezzel kapcsolatban egyébként dr. Prugberger Tamás utalt arra, hogy a svájci mintát alapul véve még az sem lenne kizárt, hogy a kollektív munkaszerződések jogát az egyéni munkaszerződésre vonatkozó joganyaggal együtt a Lehetőség a polgári jogban Törvénykönyv tartalmazza.

lehetőség a polgári jogban

A vita résztvevői közötti összhang már korántsem volt egyértelmű, amikor a fenti elvi jellegű kérdésen túllépve annak kodifikációs leképezéséről volt szó. Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője szerint a lényeg valójában az, hogy erősíteni kell a polgári jogi eszmék érvényesülését a munkaviszonyok szabályozásában, s minden további kérdést technikai jellegűnek kell tekintenünk.

FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE

Ezzel a nézettel csengett össze dr. Radnay József véleménye, aki szerint az igazi előrelépést az jelentené, ha az egyéni munkaszerződés a Ptk. Ezzel szemben többen utaltak arra, hogy itt nem csupán kodifikációs technikáról van szó, hanem sokkal többről. Gadó Gábor igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár véleménye szerint az egyéni munkaszerződésen alapuló munkaviszonynak a Munka Törvénykönyvében történő szabályozása — még ha ez a polgári jogi elvek figyelembevételével történne is — nem lehet azonos a Ptk.

A szabály elhelyezése ugyanis már önmagában is állásfoglalást jelenthet abban a kérdésben, hogy mit tekintünk a jogviszony lényegének. Vékás Lajos utalt arra, hogy az nagy eredmény lenne, ha a Ptk. Utalt még arra is, hogy a Ptk. A jogforrási elhelyezés kérdésének megoldását némileg bonyolítja, hogy az elvi szempontokon túl gyakorlati szempontokat is figyelembe kell venni.

Jogorvoslati lehetőségek a polgári peres eljárásban

Amint dr. Pál Lajos helyettes államtitkár tájékoztatta a szerkesztőbizottság lehetőség a polgári jogban, folyamatban van a Munka Törvénykönyvének átfogó revíziója, ami nagy valószínűséggel korábban fog befejeződni, mint ahogy az új Ptk. Ebből az következik, hogy az új Mt. Kiss György is arra utalt, hogy az elméleti lehetőség megvan ugyan arra, hogy az új Mt. A kétféle szélső megoldás közötti variációként felmerült, hogy a Ptk. Ez a feladat valamilyen különálló jogszabályra maradna, ami lehetne akár az Mt.

E megoldás előnyeként említették opciós kereskedési stratégia 30 perc vitában megszólalók, hogy így egyértelművé válna ugyan az egyéni munkaviszony polgári jogi meghatározottsága, de maradéktalanul érvényesülhetnének a szabályozás tárgyából eredő sajátosságok is úgy, hogy nem bontanák meg sem a Ptk.

Ez utóbbi álláspontot dr.

lehetőség a polgári jogban

Prugberger Tamás úgy foglalta össze, hogy szerinte az Mt. Pál Lajos lehetőséget látott arra, hogy a Mt. Ezzel a kompromisszumos megoldási javaslattal szemben többen fejtették lehetőség a polgári jogban azt az ellenvéleményüket, hogy tartalmatlan, lehetőség a polgári jogban megoldás lenne csupán, s éppen ezért elvi alapokon aligha támogatható, hogy a Ptk.

Ebből a vita egyes résztvevői azt a következtetést vonták le, hogy ezért nem is szabad a Ptk. Radnay Józsefmások viszont például dr. Lábady Tamás és dr. Vékás Lajos úgy vélték, hogy a megoldást éppen a részletszabályoknak a Ptk. Ezzel összefüggésben dr. Kiss György az óvatos előrehaladás fontosságát hangsúlyozta: az egyértelműen magánjogi elemekből is csak a polgári jog fogalomrendszerében jól leírható mozzanatokat kellene első lépésben a Ptk. Mádl Ferenc elmondta, hogy a magánjog területét érintő nemzetközi jogi instrumentumokból nem olvasható ki egyértelmű elvárás a Ptk.

E szabályozási koncepciónak az az elméleti alapja, hogy a polgárok szerződéseit a Ptk. Természetesen a polgári jogi szabályozás szükségszerűen átalakítja az Mt. A vita harmadik síkján a bizottság tagjai és a meghívottak a munkaviszonyok polgári jogi szabályozásának szükségszerű sajátosságait érintették. Fölmerült például, hogy a munkaszerződések érvénytelenségét nem lehet teljes egészében az egyéb polgári jogi szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok szerint megítélni, hiszen — ahogy dr.

Weiss Emilia kifejtette — ez adott esetben éppen a dolgozónak mint gyengébb szerződő félnek az érdeksérelmével járna.

Magyar polgári eljárásjog

Ehhez kapcsolódóan dr. Lehetőség a polgári jogban Tamás kifejtette, hogy valóban szükséges lehet az érvénytelenség intézményének sajátos szabályozása, ez azonban még nem feszítené szét a Ptk.

Nem törné meg például az érvénytelenség jogkövetkezményeinek rendszerét, ha a munkaszerződések érvénytelensége esetén maga a törvény a jogkövetkezmények ex nunc hatályú érvényesülésével számolna — ellentétben azzal, hogy a főszabály változatlanul a szerződés megkötésére visszamenő, ex tunc hatállyal alkalmazná az érvénytelenség jogkövetkezményeit — figyelemmel arra a sajátosságra, hogy a munkaszerződés alapján a dolgozó által teljesített szolgáltatás szükségszerűen irreverzibilis.

Szintén a munkaszerződés szabályai körében érvényesülő sajátosság lehetne az, hogy a szerződés megtámadásának határidejét — az általános szabályoktól eltérően — a munkaviszony megszűnésétől kezdődően kellene számítani, hiszen a kiszolgáltatott munkavállaló számára a megtámadási jog a munkaviszony fennállása alatt csak elméleti lehetőség lehetőség a polgári jogban.

lehetőség a polgári jogban

További tartalmi kérdésként vetődött fel a polgári jogi és a munkajogi kártérítési felelősség szabályainak közelítése. Lábady Tamás szerint abban az esetben, ha elismerjük az egyedi munkaszerződésen alapuló jogviszony polgári jogi jellegét, s ennek megfelelően a szabályozás lehetőség a polgári jogban vagy egészben a Ptk.

Ennek a lehetőségnek a megfontolását dr. Pál Lajos is lehetségesnek és szükségesnek ítélte. Vita bontakozott ki a Ptk. Azt mindenki elismerte, hogy a munkaviszony szabályozása keretében valószínűleg az egyéb szerződésekhez képest szélesebb körben kell garanciális szabályokat beépíteni. Abban azonban nem volt teljes egység, hogy ezeket alapvetően eltérést nem engedő, kogens normák formájában kell-e megfogalmazni, vagy e körben is bátrabban lehet alkalmazni a szerződési jogra egyébként jellemző diszpozitív szabályozási módszert — meghagyva a feleknek az érdekeiknek leginkább megfelelő szerződési szabályok kidolgozásának lehetőségét.

Kapcsolódó cikkek:

A vita eredményeit dr. Vékás Lajos, a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság és a Szerkesztőbizottság elnöke a következőképpen foglalta össze: a Az egyedi munkaszerződés szabályozását a szociális piacgazdaság követelményeinek megfelelően közelíteni kell a polgári jogi szabályozáshoz. E két lehetséges megoldás nem egyenértékű, a Ptk.