DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KECSKEMÉT KERTKULTÚRÁS FEJLŐDÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓI ( ) SÁGI NORBERTA

Kereskedőiskolák áttekintése

Hiszen községteknek nincs segít sok pénzt keresni város képe. Bagi László 16 4 2 5 Tartalom 1. Bevezetés A téma meghatározása A kutatott terület A kutatott időszak Az alkalmazott módszerek A téma irodalma Korabeli szakirodalom ig megjelent publikációk Az újabb, óta megjelent szakirodalom Kereskedőiskolák áttekintése krónikája a Kecskeméti Bortermelők Első Pinceszövetkezete Duna Tisza-közi Mezőgazdasági Körzeti Hitelszövetkezet A különböző társadalmi csoportok gazdálkodási jellemzői Kecskemét népessége Lakosság száma Anyanyelvi megoszlás Vallási megoszlás Foglalkozási megoszlás Birtok- és üzemszerkezet Az agrárlakosság gazdálkodása Birtokosok és bérlők Agrárszegénység Az értelmiségi réteg gazdálkodása 6 Iparosok, kereskedők gazdálkodása A földművelés fejlődése és fejlesztése Állami intézkedések, törvények, akciók Kecskemét város szerepe Gazdasági oktatás Elemi iskolák és ismétlőiskolák, faiskolák és iskolakertek A kecskeméti gazdasági szakosztállyal egybekapcsolt Felsőbb Népiskola Földmíves iskola Kecskeméti M.

Szőlészeti és Borászati SzakiskolaM. Kecskeméti Kertészeti Egyesület ? Kecskeméti gazdakörök Mintakertek Előzmények Miklóstelep Egyesületek, szövetkezetek mintagazdaságai, kamarai és iskolai gazdaságok Magánemberek mintaként szolgáló gazdaságai Gazdasági kiállítások Előzmények Gazdasági kiállítások Kecskeméten és kecskeméti részvétellel A gazdasági kiállítások jelentősége és hatása Helyi sajtóorgánumok Szakfolyóiratok Homok.

Szakfolyóirat szöllősgazdák számára Kecskeméti Szőlősgazda. Szőlő- gyümölcs- és kertgazdasági folyóirat Homok. Politikai és közgazdasági napilap Magyar Róna. Mezőgazdasági és közgazdasági szaklap Kamarai kiadványsorozat A Gyümölcsös Szőlősgazda.

Szőlő- és gyümölcsvédelmi szaklap Egyéb kereskedőiskolák áttekintése kiadású lapok Kecskeméti Lapok Kecskemét. A kecskeméti függetlenségi és as párt politikai és közművelődési közlönye Kecskeméti Közlöny Befejezés Felhasznált irodalom 7 1.

Bevezetés 1. A téma meghatározása Az Alföld a török hódoltság alatt és az kereskedőiskolák áttekintése követő időkben ritka népességű területté változott, nagy területek teljesen lakatlanná váltak. Különösen az Alföld középső része változott pusztasággá, néhány nagyobb település gyűjtötte egybe a menekülő lakosságot. A belső vándorlásoknak és telepítéseknek köszönhetően a terület a Kecskemét is ilyen specialista volt: az intenzív művelést és szakismereteket igénylő növénykultúrákról és az ezek művelése nyomán bámulatos gazdasági fejlődéséről híres város.

A mezőgazdaság kulcskérdésévé vált a talajerőpótlás érdekében a nagyobb trágyaszükséglet előteremtése, ezzel együtt az állattenyésztés fejlesztése.

Mindezekkel együtt pedig a termelésszerkezet átalakítása, melynek egyre inkább a takarmánynövény-termelés céljait is szolgálnia kellett. Ennek oka volt egyrészről a filoxéramentes homok felértékelődése, a szőlőtermelés jövedelmezősége, másrészről a gabonapiacok beszűkülése.

Kereskedőiskolák áttekintése as 1 A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának természeti és társadalmi feltételeit, az egyes területek növénytermesztését bemutatja: Asztalos István Sárfalvi Béla A folyószabályozásról, ármentesítésről, s annak következményeiről lásd a Tiszavidék kiváló kutatójának monográfiáját: Bellon Tibor A magyar mezőgazdaság fejlődésének részletes és szemléletes bemutatását lásd: Orosz István Für Lajos Romány Pál szerk.

Jelen dolgozatban erre az időszakra fókuszálunk, és a város szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztésének fejlődését, alakulását, az abban közreműködő társadalmi rétegek és csoportok szerepét vizsgáljuk.

Kecskeméten az intenzív növénykultúrák mellett az arra alkalmas talajon szántóföldi növénytermesztés is folyt. A város nyugati oldalán szántóföldi gazdálkodást folytató gazdák egyrészt kiegészítették a kereskedőiskolák áttekintése gazdák munkáját, megtermelték a város lakosságának szükséges gabonát, másrészt állattartással foglalkoztak.

Ez a tevékenység szerves trágya tekintetében kiszolgálta a homoki gazdák szükségletét is. Ugyanakkor azt is kereskedőiskolák áttekintése kell említenünk, hogy még az inkább kukoricának, gabonának alkalmas földeken is volt a tanya körül egy kis gyümölcsös, ami a család, illetve a tanyatulajdonos saját ellátására elegendő volt, és esetenként piacra is jutott belőle. A dolgozat a gazdálkodás minőségi változásának mikéntjét tárja fel a következő kérdésekre választ keresve: 1.

Beiratkozás

Általánosan ismert és a korabeli sajtóban, szakirodalomban is elterjedt volt az a felismerés, hogy a város gazdasági kereskedőiskolák áttekintése a parasztság nem egyedül, hanem a polgári középosztály segítségével, a város elöljáróinak hathatós vezetésével érte el a nagyszerű eredményeket.

A változó nagyságú parcellákon, földterületeken folytatott termelés adott aztán további lökést a fejlődésnek. A nagyszámú kis- és törpebirtokos család, a birtokos szegények 5 voltak azok, akik a jobb kereskedőiskolák áttekintése kisebb-nagyobb területeiken szőlőtelepítésbe, fásításba kezdtek, vagy akár egy holdnyi bérelt földjükön zöldségtermesztéssel próbálkoztak.

Nem gazdák és nem agrárproletárok. A részes munkákból biztosították a kenyérnek, takarmánynak valót. Pénzük attól függően, hogy hogy sikerült a gyümölcstermés vagy a zöldség, jó áron tudták-e eladni a baromfit éppúgy lehetett nagyon sok, mint a megszokotthoz képest váratlanul sok.

Meg a rugalmasság, amivel rossz termés, alacsony árak, természeti vagy gazdasági csapások esetén újra és újra visszahúzódnak a téli koplalás, a mezítlábas létezés, a rongyoskodás szintjére.

Márkus István A dolgozat kereskedőiskolák áttekintése a társadalmi rétegek gazdálkodási szokásait, hagyományait, a családon belüli munkamegosztást női és gyermekmunkák és foglalkozik a társadalmi mobilitás kérdésével. A város gazdasági fejlődésének bemutatása kapcsán kiemelünk olyan, a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése terén városi, vagy akár országos szinten kiemelkedő munkásságú személyiségeket, mint például Katona Zsigmond és Mathiász Jánosvagy már a következő generációba tartozó Kocsis Pál.

Mely intézmények, illetve intézményen kívüli és spontán tanulási, művelődési lehetőségek lendíthették előre a szakismeretek terjedését a vizsgált korszakon belül? Kereskedőiskolák áttekintése művelődés: folyamat, a műveltség: ennek a folyamatnak az eredménye.

Az bináris opciók titka 3 fiúra öröklődő termelési módszerek, technikák sűrű szövetén azonban itt-ott mégis lyukat kellett, hogy üssenek az újabb eljárások, az újabb növényfajták vagy eszközök.

Ezek óvatos kipróbálásával, némelyek folyamatos alkalmazásával lassan változások történhettek a gazdálkodásban is. A változtatásnak természetesen több oka lehetett. Egy újabb vetőmag, eszköz, növényvédő vagy talajerő-pótlási eljárás kipróbálása történhetett spontán módon, talán valaki személyes ajánlására vagy újsághirdetés hatására.

Történhetett törvényi szabályozásra is: a Földművelésügyi Minisztérium több ízben próbált így eredményt elérni. Végül az iskolában oktatott ismeretanyag is meghatározhatta a gazdálkodás mikéntjét és az újításokkal szembeni pozitív beállítódást. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a lassú változás és cserélődés következményeként a paraszti műveltségben a különböző korszakok egymás mellett és nem egymásra rétegződve éltek. A paraszti kultúra kötöttségei a századforduló után lazultak meg annyira, hogy lehetővé vált a parasztságon belül az egyéniség felszabadulása, melynek jele volt a családon kívüli kisközösségek jelentőségének növekedése.

Ennek a századfordulótól fokozódó érdeklődésnek volt jele a hagyományos gazdálkodási módok mellett az újítások áttörése is. Újításokat szorgalmazott a nagy hatású Somogyi Imre, az ország kerékpáros apostola, a Kertmagyarország megálmodója. A gazdálkodás fejlődését, a szegényparasztok és az agrárproletárok számára megélhetési és felemelkedési lehetőséget jelentő kertészkedést propagálta a két világháború közötti időszakban.

Igyekezett a parasztság szemléletét megváltoztatni, és az addiginál egy racionálisabb, intenzívebb gazdálkodási módszerre, a kertészeti termelésre irányítani a figyelmét. Legtöbbet a zöldségtermesztés kérdéseivel foglalkozott, mivel úgy látta, hogy ezen a téren legnagyobb a lemaradás. Önképzés érdekében Bulgáriában tanulmányozta a bolgár kertészek termelési módszereit, majd a parasztságot annak földjén, két kezével oktatta.

Házilag is elkészíthető kertészeti eszközök használatát, fagy ellen kereskedőiskolák áttekintése zöldséges ágyak hasurával való takarását, a hasuraszövést szorgalmazta. A természettel való harmonikus együttélést és a természeti környezet nyújtotta lehetőségeknek okos kihasználását népszerűsítette. Ez a katasztrális holdnyi határral rendelkező város az ország második legnagyobb és lakosával negyedik legnépesebb városa volt.

Az Ipar-egyletben létrehoztak egy bizottságot, amely elkészítette a jövendő ipartársulat alapszabály-tervezetét, A terv két alternatívát tartalmazott: 1. Az elnök az utóbbit tartotta kedvezőbbnek, mert úgy ítélte meg, hogy az általános ipartestület alapítása az egyének szabadságát részben korlátozná, de a fiatalabb iparosok, segédek és inasok fejlődését a nagy közösség segítsége biztosítaná jobban. Elmondta, hogy az iparosok a szegényebb osztály gyermekeiből nőnek fel, segítség nélkül többen sokszor tönkremennek. A segédek közül legtöbben szegénységük miatt nem a lakóhelyüktől távolabbi vándorlást választották.

A város történetének rövid összefoglalásakor részletesebben foglalkozunk a város területi változásaival. Ezek a települések később közigazgatásilag is önállókká váltak.

kereskedőiskolák áttekintése

A kecskeméti járás többi területe Tiszakécske kivételével ig Kecskemét közigazgatási határába tartozott. Ez a terület csak részben fedi azt a Kecskemét Nagykőrös súlypontú termelési tájat, 12 mely a vizsgált korszakban kertkultúrájáról vált ismertté.

A dolgozat tárgya, s azon belül Kecskemét város és társadalmának a kertkultúrás fejlődésben betöltött szerepének vizsgálata azonban szükségessé tették, hogy vizsgált területnek Kecskemét város területét tekintsük. A zsidó nagykereskedőket, akik a szőlő- és gyümölcstermesztésnek az exportlehetőségekkel piacot teremtettek, elhurcolták a városból. A mintagazdaságokat felparcellázták.

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KECSKEMÉT KERTKULTÚRÁS FEJLŐDÉSÉNEK MOZGATÓRUGÓI ( ) SÁGI NORBERTA

Vö: Bali János 13 1. Jellegéből és a vizsgált korszakból adódóan a dolgozat készítésekor szakirodalmi és levéltári forrásokkal Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, a Központi Piarista Levéltár, Kecskeméti Református Egyház Levéltára dolgoztam.

Az ben meghatározott időhatár azonban lehetővé tette, hogy alkalmazhassam a néprajzi adatgyűjtés, az interjúkészítés módszerét is.

Az emberi emlékezettel elérhető múlt az as évekig nyúlik vissza, melyet egyéb forrásokkal, többek között Gaál Dezső felvidéki származású kecskeméti rajztanár, amatőr néprajzkutató múzeumi adattárakban őrzött gyűjtései 13 felhasználásával egészítettem ki.

További, az élőszót helyettesítő forrásként alkalmaztam a folyóiratokban fellelhető olvasói leveleket. Gaál Dezső ben, Kecskeméten és a város egykori közigazgatási határában végezte gyűjtéseit, melyek segítségével ig kereskedőiskolák áttekintése fel tudta tárni Kecskemét szőlő- és gyümölcstermesztésének múltját.

kereskedőiskolák áttekintése

A Magyar Néprajzi Múzeum Néprajzi Adattárában a következő leltári számok alatt találhatók meg ezek a gyűjtések: EA, Ugyanitt lásd még Gaál Dezsőnek szintén ben végzett gyűjtését Kecskeméti gyümölcstermesztés eszközleírás címmel EA Munkája elsősorban irodalmi mű.

Katona József Hornyik János 14 honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából és emlékére kiadandó munkának kereskedőiskolák áttekintése I. Bevezető része jelent meg, mely a város földrajzi leírását, növényzetének és állatvilágának bemutatását tartalmazza.

A Kecskemét népéletével kapcsolatos tudományos kutatások a Ekkorra nyilvánvalóvá vált az egykori nagy jelentőségű állattartás visszaszorulása, melynek nyomait még rögzíteni tudták a kutatók. A témával kapcsolatos érdeklődés, a pásztorok életéről alkotott olykor romantikus elképzelések az első, évi Hírös Hét rendezvény megszervezésére is hatottak.

West Horizont Kft.

A főtéren valódi cserényt állítottak fel, ahol a pásztorok a rendezvény folyamán több ezer adag pörköltet megfőztek.

Bugac idegenforgalmi látványossággá változott.

Herman Ottó kutatásait említjük, 18 aki többször járt a vidéken, segítői 19 voltak pl. Kada Elek polgármester 20 és id.

kereskedőiskolák áttekintése

Muraközy Imre pusztabíró Munkássága nagy hatással volt a kecskeméti származású néprajzkutatóra, Madarassy Lászlóra. Madarassy a kecskeméti szilaj pásztorkodásról írt kötetében 22 többször hivatkozik is Herman Ottóra.

Madarassy a pásztorok életének és a pásztorépítményeknek a bemutatására törekedett, munkájának olvasását a szómagyarázatok különösen élvezetessé kereskedőiskolák áttekintése. Szabó Kálmánnak 23 Kecskemét 16 Ifj. Bagi László szerk. Bárth János szerk. Herman Ottó Bugac-Monostor pusztán végzett gyűjtéseiről a cserény és tartozékai, szerszámok és eszközök, pásztorszervezet témákban kereskedőiskolák áttekintése Herman Ottó 22 27, Herman Ottó A magyar halászat könyve c.

Tavaszi baromkiállításról és az őszi szétverésről tájékoztató Herman Ottó részére, EAilletve Herman Ottó részére levéltári kijegyzés, legeltetésre, pásztoréletre vonatkozó szabályrendeletekről, EA Herman Ottó a magyar halászat történetének kutatásakor több héten át volt Muraközy Imre vendége Kecskemét-Szikrában. Kocsin, csónakon kísérte őt Muraközy az öreg halászokhoz, akik megismertették szerszámaikkal és adatot szolgáltattak a régi magyar halászat történetéhez.

Madarassy László A vita későbbi összefoglalását lásd még: Balassa Iván Szabó Kálmán Kiskunfélegyházán született, Budapesten és Kolozsvárott tanult jogot, majd jogi doktorátust szerzett.

Kezdési időpontok

Komoly néprajzi érdeklődése már korán megmutatkozott, ban a Néprajzi Társaság tagja lett ben Kada Elek polgármester meghívására került Kecskemétre, ahol 12 15 juhászatát bemutató, adatokban gazdag, összefoglaló jellegű tanulmányát, illetve a pásztorok életével szókincsével, mulatozásával, állatgyógyító-tevékenységével, kereskedőiskolák áttekintése kapcsolatos tanulmányait említhetjük.

Kecskemét földrajzi fekvésének bemutatását, éghajlatát Hanusz István írásaiból ismerjük. A város birtokpolitikájával az általános történeti munkák mellett Dömötör Lajos 30, Lipótzy Sándor 31 foglalkozott.

A város szőlő- és gyümölcstermesztéséről az as években a konjunktúra hatására több összefoglaló munka is készült. Bende László es összefoglalását még akkor is alapvető kézikönyvnek kell tekintenünk, ha helyenként egymásnak ekkor vált önálló intézménnyé a múzeum és a könyvtár.

Előbb a főlevéltárnok mellett volt kisegítő erő, majd a város múzeumőrévé nevezték ki. Gyűjtő és tudományos munkájának, kiállításainak és népművelő tevékenységének köszönhetően országos hírnévre tett szert. Kereskedőiskolák áttekintése Kálmán munkásságában a régészet és a néprajz szorosan összefonódott.

Munkatársával, Papp Lászlóval Kecskemét környékén 36 kereskedőiskolák áttekintése község lakóhelyét és temetőjét tárták fel. A munkásságáról szóló összefoglalót lásd Kőhegyi Mihály A kereskedőiskolák áttekintése a pusztai állattartással, halászattal és a kecskeméti tanyákkal kapcsolatos műveire még kitérünk. Néprajzi kutatásai ennél jóval szerteágazóbbak voltak, foglalkozott többek között a kecskeméti viselettel, szappanfőzéssel, a szekérrel, a kézfogó egykori jelentőségével és a szerelmi megétetéssel.

Ezeket és egyéb válogatott írásait lásd Sztrinkó István szerk. Az említett tanulmányok, cikkek egy része a Néprajzi Értesítőben és az Ethnographiában, másik részük egyéb folyóiratokban jelent meg, itt a Szabó Kálmán válogatott írásaiból összeállított kötetre hivatkozunk: Sztrinkó István szerk. Magyarázatképp említjük, hogy Kecskemét birtokában a században több, halászatra alkalmas víz volt, így például az alpári és szikrai Tisza, a Tisza holtágai és a környező tavak a város közeli Széktó, a távolabbi Kolon-tó és Péteri-tó.

Ezt néhány évvel később Szabó Kálmánnak 33 a Hírös Hét rendezvényre megjelent kötete követte. A könyv a múlt bemutatása mellett egy része Kecskemét himnuszának, amely arról szól, hogy a földszeretet, a hozzáértés és a szorgalom révén a kecskeméti kisbirtokosok aranyhomokot csináltak a futóhomokból, s ebben partnerük volt az értelmiség és kereskedőiskolák áttekintése középosztály is.

kereskedőiskolák áttekintése

Ezek mellett a szaklapok, helyi lapok rendszeresen közöltek helyi értelmiségiek hivatalnokok, tanárok, ügyvédek tollából származó, a város szőlő- és gyümölcstermeléséhez, s annak múltjához kapcsolódó ismeretterjesztő cikkeket. Mathiász János és Katona Zsigmond munkásságát, s hozzájuk kapcsolódóan a kecskeméti szőlő- és gyümölcstermesztés kereskedőiskolák áttekintése Váry István újságíró, helytörténész mutatta be külön kötetekben.

Róluk a 3.

Az alföldi tanyarendszer kialakulásával és közelebbről a Háromváros, illetve Kecskemét tanyáival foglalkozott Erdei Ferenc 37 és Thirring Lajos A tanyatelepülések fejlődését a két kecskeméti kutató és munkatárs, Szabó Kereskedőiskolák áttekintése 39 és Papp László 40 külön kötetekben mutatta be.

Szabó Kálmán a tanya, szállás, kert, telelő, nyaraló fogalmak előfordulását és jelentését a Tudományos munkássága nem bontakozhatott ki Kecskeméten, ezért ben fizetés nélküli szabadságra ment, s élete igen mozgalmasan folytatódott között a Táj- és Népkutató Intézet és a budapesti egyetemi Néprajzi Intézet köré csoportosult néprajzkutatókkal és történészekkel együtt részt vett a népi jogélet kutatásának megindításában, valamint a Györffy Kollégium létrehozásában tól a pécsi múzeum régésze lett, ben innen mint igazgató vonult nyugdíjba.

Kecskeméti évei alatt elsősorban a középkori régészet ásatásairól lásd: Papp László és a történeti néprajz érdekelte, tanulmányai elsősorban a népi viselettörténetről és kereskedőiskolák áttekintése alföldi tanyai települések kialakulásáról jelentek meg. Eredményei A magyarság néprajza c.

Papp László hasonló témájú munkája szintén a főbb fogalmakat tisztázza, majd kereskedőiskolák áttekintése a pusztai kertésznép alkalmazását, életmódját, a kertészekkel való gazdálkodás mikéntjét. A város lakosságának fejlődését és összetételét, a város gazdasági fejlődését tárgyaló tanulmányok sokrétű és fontos adatokat szolgáltattak jelen munka megírásához is. A kérdést először ben, Az Alföld gazdasági jövője című munkájában foglalta össze.

Ezt követően ben a Magyar Közgazdasági Társaságban tartott előadása, Az Alföld gazdasági jelentősége a kamara első kiadványaként megjelent, és 3 kiadásban, összesen példányban terjesztették. Erre az egész országból érkeztek visszhangok.

Gesztelyi a gazdákkal, kamaratagokkal élénk kapcsolatot tartó kamara igazgatójaként szinte első kézből szerzett tudomást a Kecskemét környéki tanyai lakosság problémáiról. Írói tehetségét és kapcsolatait igyekezett az Alföld helyzetének javítására felhasználni.

A külön kötetként is megjelent számban a természetes szaporodásról és a gyermeklétszám alakulásáról Merétey Sándora lakosság összetételéről Kovács Alajosa város közoktatásügyéről Asztalos Józsefa városbeli egyesületekről Dobrovits Sándor kereskedőiskolák áttekintése statisztikai adatokra alapozott tanulmányt.

Pályájának első évében segédjegyzőként dolgozott, ezt követően ban a Földművelésügyi Minisztériumhoz került, ahol a mezőgazdasági munkaügyi osztályon dolgozott ben a Magyar Gazdaszövetség tisztviselője lett, itt dolgozott ig, amikor a földművelésügyi miniszter a Duna Tisza közi Mezőgazdasági Kamara igazgatójává nevezte ki. Több mint 30 önálló munkája jelent meg ben egyetemi magántanár lett, mezőgazdaság-politikát oktatott.

Kecskemét 3 kiadás A magyar tanyarendszer kialakulása Magyar tanya 2 kiadás Magyar földért, magyar népért Alföldi és tanyai cikkek A jövendő magyar intelligencia és tanyakérdés Tanyai naptár és évekre A magyar Alföld és a tanyavilág.

A tanyavilág egészségügyi igazgatása A tanyavilág élete II. Az Alföld gazdasági kérdései, többek között az alföldi szőlő- és gyümölcstelepítés, a vízgazdálkodás, az utak, a közlekedés javítása, a vasút- a postahálózat, az egészségügy fejlesztése, a tanyavilág elmaradottsága Gesztelyin kívül folyamatosan foglalkoztatta a többi kortárs szakembert is Az újabb, óta megjelent szakirodalom ben és ben Iványosi-Szabó Tibor publikálta Kecskemét másfél évszázadnyi mezővárosi fejlődését bemutató köteteit 45, melyekben a korszak gazdasági ágaival, közlekedésével, pénzügyek alakulásával és a főbb gazdasági változások társadalmi hatásaival foglalkozik.

Ennek az kereskedőiskolák áttekintése birtokpolitikájáról, a város Mint átfogó jellegű munkát említjük Novák Lászlónak a Háromvárosról írt monográfiáját 47, mely Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd történetét, társadalomrajzát, néprajzát az ismerhető legrégibb múlttól a A zöldségtermelő tanyák kialakulását Für Lajos 49, a kecskeméti zöldségtermesztés eredetét Boross Marietta 50 vizsgálta, újabban Csoma Zsigmond 51 foglalkozott a témával.

Kecskemét és tágabb környezetének településhálózatát, az agrárvárosi településszerkezet átalakulását, a város szerkezeti sajátosságait, a tanyarendszer kialakulását és virágkorát Lettrich Edit 52 munkája ismerteti. Kereskedőiskolák áttekintése Antal a Homokhátság pusztáinak benépesülésével foglalkozó munkáiban részletesen bemutatja az egykor Kecskemét városához tartozó Bugac és Monostor pusztákra, valamint a részben kecskemétiekből benépesült Jakabszállásra és Orgoványra irányuló migrációt.

E magyarázat szerint az utótag a meddő melléknévvel tartozik össze. A település helye kecskejárás, kecskelegelő lehetett, amit a mét megye, járás szójárulék jelöl magyarázza Novák László is.