Opció átengedése. Opciós jog – autólízing

A konkrét szerződés ismeretének hiánya miatt csak azt tudom válaszolni, hogy a leírás alapján szerintem is egy opciós jogot vásárolt az opció vevője, amelyet az ügylet lezárásáig eredményhatású tételként nem lehet könyvelni, csak követelésként. Ha valóban megtörténik a visszavásárlás, akkor az ingatlan bekerülési árát kell növelni az opciós díj értékével.

Ha ez nem következik be, azaz nem hívja le az opciót, akkor azt a opció átengedése műveletek egyéb ráfordításaként kell opció átengedése a számvitelben.

A kérdezőnél csak egyéb ráfordítás van, de a szöveg elején kiderül, hogy pénzügyi pénzt keresni az emberekből értelmezi az elszámolást, tehát itt csak a szövegből lemaradt a jelző. Az opció kiírójának számít az ingatlan korábbi vevője, ahol az opciós díj mindenképpen a pénzügyi műveletek egyébbevétele lesz, a kérdés csak az, hogy mikor?

Az Szt, szerint hiába lesz biztos bevétel az opciós díj, csak az ügylet lezárása után számolható el a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. Nem világos a kérdésből, hogy az ingatlan adás-vétel milyen célt szolgált, mi váltotta ki az opciós ügylet opció átengedése A hazai szabályozásban nem vizsgáljuk azokat a kérdéseket, amelyek az Opció átengedése rendszerében felmerülnének, pl.

Az opciós jog keletkezése a hazai szabályok szerint nem jelenti azt, hogy az eladó nem vezeti ki a könyveiből az eszközt, hiszen a háttérben gondolom létezik egy adás-vételi szerződés.

Ebből következően a visszavásárlás ténye is valós ügyletnek minősül, amiből az következik, hogy az eladó egy új számlát állít ki és nem helyesbítő számlát.

Itt az ügylet során a teljesítést az adott pillanatban a vevő elfogadta és nem arról van szó, hogy minőségileg hibás volt, visszaküldték, stb. Ennek ellenére, haa az egész adás-vétel nem valós eseményen alapul, akkor valószínűleg az eredeti könyvelési tételek helyesbítését kellene elvégezni, azaz helyesbítő számlát kéne kiállítani.

Erre a kérdésre tehát nem tudok egyértelmű választ adni a konkrét tények ismerete nélkül.